10. fejezet Tokió   A jó éjszakát kívánó szavak utolsóként villantak fel előtte, aztán az elsötétülő képernyő ijesztő ürességet hagyott maga után. Reflexből nyúlt a hifi távirányítója után, és a szokásosnál is hangosabban bőgette fel a Kurokent. Erőteljes, ritmusos dobszóló vezette fel az…

  Sanyong és Jae-sun volt a két legjobb barátja, és Yoohan valami kifordult perverziótól vezetve úgy viselkedett vele, mint egy édestestvérrel, azonban most egyik sem volt vele. Senki sem volt vele, csak a posvány sötétség. Az elmélkedés és a magány. Annyira még emlékezett, hogy az este folyamán…

Reneszánsz, Firenze   − Embert még ennyire nem gyűlöltem − suttogta az asszony, ahogy a léptek elhaltak mögötte és csak a börtöncella némasága ásított bele a sötétségbe, mely körülvette őket. − Mégis képes lennék a megbocsátásra, ha a szemembe mondanád, miért végeztél Gerlével − emelte fel a…

    2018 tavasz, Dél-Korea, Szöul   Fájdalom nélkül emelte fel a karját, hiányzott a már megszokott érzés, ami a vállába vágott, most mégis meglepett öröm zsibbasztotta le tagjait. Nem az jutott először az eszébe, hogy végre befejezheti a könyvet, hanem az, hogy szabadon ölelheti magához a fiút.…

Egy másik Világ Napjainkban, Asgard határában A lány hátravetette fejét, és éles hangon felrikoltott. Hangjára versenyt károgtak a hollók, melyek tanyát vertek a havas tájon nőtt fák ágain. Az öreg tölgy tövében kásásra fagyott vércseppek gyűltek tócsába, lecsöpögve a kezében szorongatott…

  Natsuki kisimított egy nedves tincset a homlokából, majd tétován megbirizgálta a nyakörvet. Az ágyban egyenletesen lélegző lányt bámulta a szobaajtó mellett állva, aztán, mint akinek elgyengültek a lábai, lecsúszott a fal tövébe. Teljesen összezavarodott: egy halálisten, aki haldoklik? Ennek…

1985. május 18. A monoton zümmögés teljesen befészkelte magát a fejébe. Könnyein keresztül környezetét csak egybefüggő piszkosfehér foltként érzékelte. Pislogott, hátha jobban lát. Pulzusa a fülében lüktetett. Percenként meg kellett bizonyosodnia róla, a lánya lélegzik-e. Rendben, csak alszik. Az…

Szia kedves idelátogató! Lázár Viktória vagyok, 2003-ban láttam meg a napvilágot. Szinte egész életemet végigkísérték a könyvek, mind a kettő oldalról. Azóta, hogy megtanultam olvasni beleszerettem ebbe a tevékenységbe és már nem kellett sok, hogy elkezdjek magamnak történeteket írni Mika L néven.…

Tom Brown vagyok. Az írás néhány évvel ezelőtt bukkant fel az életemben, aminek valójában nem volt előzménye. Az olvasás szeretete már gyermekkorban elkezdődött, mindent elolvastam, ami csak a kezem ügyébe került. Amíg a játszótársaim, a barátok hozzájutottak némi pénzhez, azon nyomban nyalókát és…

Ars Poetica   Úgy tűnik, abban az évben, amikor születtem, a csillagok állása lehetett akár áldás vagy átok is. 1977. február 14-dikei születésem csak szüleim és testvéreim számára jelentett csodát (utóbbiak persze jóval később jöttek rá erre a tényre). Már az első betű olvasása és írása elég…